A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén jellemzően hivatalból vagy az adós-hitelező kérelmére induló eljárás. A felszámolási eljárás célja a hitelezők kielégítése a törvényben meghatározott módon.
Ügyvédi irodánk a leírt peres eljárásban az alperest képviselte. A per tárgya röviden:
Felperes eladó és alperes gazdasági társaság, vevő ingatlan adásételi szerződést kötöttek egymással 2014. július 30-án. Az ingatlan felperes gazdasági társaság tulajdonát képezte 1995.-től Felperes és alperes egyenesági rokonok. A szerződésben rögzítették, hogy az ingatlant terheli több millió forint keretbiztosítási jelzálogjog. Szerződés szerint eladó megfizet x Ft-ot a jelzálog-jogosult felé, így a jelzálogjog törlési engedélyt megkapja. Az ingatlan vételára nettó 30M. Ft volt.
Felperessel szemben a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontja 2016. szeptember 27. napja, a felszámolás közzétételére 2017. január 24. napján került sor.
Felperes képviselője, felszámoló biztos keresetet nyújt be 2017. év novemberében a Törvényszékhez és kéri az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását.
Érvei szerint a szerződés megkötésének időpontjában a felperes vagyonvesztésben volt az éves beszámoló alapján, továbbá a szerződés azért ütközik jóerkölcsbe, mert feltűnően érékaránytalan, az ingatlan vételára a piaci ár alatt lett meghatározva. Jóerkölcsbe ütközik a szerződés, mert a megkötés időpontjában az eladó és a vevő között egyenes ági rokoni kapcsolat állt fenn, így az alperes rosszhiszeműségét vélelmezni kell. A szerződés a fizetésképtelenségi vagy azzal fenyegető helyzet beállásakor köttettet, és alperesnek a rokoni kapcsolatra és a felperesben meglévő befolyása miatt ismernie kellett a beszámoló szerinti pénzügyi helyzetet.
Felperes szerint a feltűnő értékaránytalanság, a rokoni kapcsolat által vélelmezett rosszhiszeműség és a felperes vagyonvesztési állapota alakítja összességében a tényállást, a szerződéssel a hitelezői érdekek kijátszása volt a cél. A felperes felelőtlen gazdálkodása a fizetésképtelenséghez vezetett, amellyel összefüggésben tartozása keletkezett, így megindult a felszámolási eljárás. A felperes vagyoni helyzetéről és az ingatlan értékesítésével megvalósuló fedezet elvonással a hitelezők kijátszásáról az alperes tudomással bírt.
Alperes álláspontja szerint a perbeli ingatlan az állapotára tekintettel nem volt feltűnően értékaránytalan, felperes nem fejtette ki, hogy miért alacsony az ingatlan értéke. Az ingatlan értékesítésével nem kijátszva lettek a hitelezők, hanem alperes felperes által nem vitatottan a vételárat is megfizette, a jelzálog is kifizetésre került, tehát nem volt vagyonvesztésben a felperes. Az ingatlan állapotára tekintettel hasznosítása nem volt lehetséges, azonban az átruházással likvid forrássá vált. Az ügyvezetők közötti kapcsolat nem jelenti azt, hogy alperes befolyást gyakorolt volna a felperesre.
A bíróság álláspontja szerint felperes keresete nem megalapozott.
Felperes Ptk. 6:96. §-ra (Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.) hivatkozott, szerződés jóerkölcsbe ütközésére. Az érvelését a Csődtv. 40. § (3) (Ha az adós a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést, az (1) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén.) bekezdéséből vezette le, álláspontja szerint a perbeli jogügyletnek fedezetelvonó, hitelezőket kijátszó joghatása van és feltűnően értékaránytalan.
Felperes által előadottak a Csődtörvény szerinti megtámadási okoknak felelnek meg.
A megtámadási ok, mint fedezetelvonó szerződés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az adós felszámolását elrendelték, a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyoni fedezet elvonásra kerül bizonyos szerződések, jogügyletek alapján. A Csődtv. 40. § célja, hogy a feltételek megvalósulása esetén a fedezetelvonás megakadályozásra kerüljön és a szerződéses akarat hibáját érvénytelenségi oknak tekintve az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza a jogérvényesítési határidő figyelembe vétele mellett.
A jogszabályokban nevesített semmisségi és megtámadási okok általában a társadalom általánosan elfogadott értékítéletébe is ütköznek, éppen ezért fűzte hozzá a jogalkotó az érvénytelenség súlyos jogkövetkezményét. A szerződés jóerkölcsbe ütközése a Ptk. 6:96.§-ban rögzített semmiségi ok, kisegítő jogcímként alkalmazható az erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén. Ha a jogszabályban külön nevesített érvénytelenségi ok áll fenn, akkor ennek keretei között kell a tényállást megállapítani és a kereset megalapozottságát vizsgálni. Különösen igaz ez a megtámadási okok esetén, amelyek hivatalból észlelésének nincs helye és azon érvénytelenségi okok esetén, amelyek jogszabály rendelkezése értelmében és a jogbiztonság érdekében csak a törvényben meghatározott jogvesztő határidőn belül érvényesíthetők. Nincs lehetősége a bíróságnak arra, hogy a jogérvényesítésre nyitva álló határidőt (a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző három éven belül és azt követően megkötött szerződés) figyelmen kívül hagyja.
A bíróság azt is rögzítette, hogy a Ptk.-ra alapított perben a Csődtv.-ben szabályozott vélelem nem bír relevanciával. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a hozzátartozói kapcsolat nem eredményezi a perbeli szerződés vonatkozásában a rosszhiszeműség és az ingyenesség vélelmének a fennállását.
A felperes által előadott tényállás és jogi érvelés nem mutat túl a Csődtv. 40.§ (1) bekezdés a) és b) pontjaiban értékelendő tény és jogállításokon, a Ptk. 6:96 §-ára alapított kereseti kérelem nem alapos, a szerződés jóerkölcsbe ütközése nem állapítható meg, a bíróság a felperes keresetét elutasította.